Lovas Ildikó

A fotó forrása: https://hetnap.rs/cikk/Lovas-Ildiko-az-idei-Herceg-Janos-dijas-39626.html

1986-ban beiratkozott az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére, ahol 1991-ben diplomázott. Végzettségét tekintve magyar nyelv és irodalom szakos tanár. 1987-ben elnyerte az Újvidéki Televízió ösztöndíját. 1991-től az Újvidéki Televízió szabadkai stúdiójának külmunkatársa, ahol 1993-tól állandó munkaviszonyban dolgozott. A Jelen-lét című kulturális magazin, a Napjaink közéleti magazin művelődési adásainak munkatársa, több ifjúsági műsor szerkesztője. 1995-től a Magyar Szó napilap művelődési rovatának állományban lévő újságírója, amely újság kulturális mellékletének, a Kilátónak 1993-tól állandó munkatársa. 1997/1998-ban Bosa Milićević Közgazdasági Szakközépiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1998-tól 2008-ig az Üzenet folyóirat főszerkesztője. Szerkesztése alatt a folyóirat elérhetővé vált az interneten, a szerkesztőséget pedig több irodalmi rendezvényre hívták meg más folyóiratokkal együtt és önálló estekre. 1998-tól 2003-ig a Városi Könyvesházban irodalmi szervező volt, majd a Szabadkai Városi Könyvtár szerkesztőjeként kezdett dolgozni. 2009 óta a Híd című folyóirat főmunkatársa. 2018-ban részt vett az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet vajdasági létrehozásában és megjelentetésében, ugyanettől az évtől kezdődően a VM4K (Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ) koordinátora.

Közéleti tevékenységének főbb állomásai Szabadka város művelődési tanácsos pozíciója 2003 és 2010 között (egyebek között tevékenységéhez köthető a Raichle Ferenc-mellszobor, a Komor Marcell és Jakab Dezső-mellszobor, a Vermes Lajosról készült egész alakos szobor, a Szabadság madara című, 1956-nak emléket álló szobor felállítása; a nemzetközi gitárfesztivál elindítása (Guitar Open Festival); a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermének és palicsi fiókkönyvtárának a felújítása; a Raichle-palota felújítása; a Kosztolányi Dezső Színház állandó társulatának létrehozása; a Lifka Art Mozi létrehozása; a két intézmény székházának kialakítása az eredeti helyen, ott, ahol 1913-ban Lifka Sándor megnyitotta a város első moziját; a városi filharmónia megreformálása és Lányi Ernő nevének felvétele), 2010 és 2015 között pedig a Magyar Nemzeti Tanács kulturális tanácsos pozíciója (hozzá köthető az első, 2011-ben elfogadott Vajdasági magyar kulturális stratégia 2012–2018, amelynek máig meghatározó szerepe van a vajdasági magyar kulturális élet alakulásában; életre hívta a Gion Nándor irodalmi ösztöndíjat; kialakította – a szakmával való hosszú egyeztetés után – és a Magyar Nemzeti Tanács elé terjesztette a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház koncepcióját, amelyet a testület el is fogadott 2011-ben; kezdeményezésére elkészült a magyar nemzeti közösség számára kiemelt jelentőségű intézmények listája 2010-ben; közbenjárásának köszönhető Petőfi Sándor egész alakos szobrának felállítása Óbecsén 2012-ben; kidolgozta a délvidéki magyarság 1944–1945-ös mártíriumának emlékére állított csúrogi emlékműkomplexum szimbolikus üzenetének koncepcióját 2013-ban; eszmei ötletadója volt a Gimnazista című egész alakos és a fiatal Kosztolányi Dezsőt ábrázoló szobor felállításának Szabadkán 2014-ben; nevéhez fűződik a szabadkai Szentháromság-szobor eredeti helyére, a városháza elé történő visszahelyezése 2013–2016 között; indítványára került felállításra Sava Babić Palicshoz kötődő szerb–magyar műfordítónak, a belgrádi Hungarológiai Tanszék alapítójának emlékszobra Palicson 2019-ben; a vajdasági magyar hivatásos színházak tájolási programjának kidolgozása; a Tanyaszínház tájolásának kiterjesztése a Bánságra; a Zentai Magyar Kamaraszínház állandó társulatának létrehozása 2013-ban; a Magyar Nemzeti Tanács intézményes bekapcsolása az aracsi pusztatemplom magyar kulturális örökségként való megóvásába – konferencia és MNT-döntés 2013-ban; a Magyar Nemzeti Tanács bekapcsolása a szabadkai zsinagóga magyar kulturális örökségként való állagmegóvásába, teljes körű felújításába, ezzel párhuzamosan pedig a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány városi szintű testületté való átalakítása és kibővítése, mégpedig a Magyar Nemzeti Tanács és a Szabadkai Zsidó Hitközség bevonásával 2014-ben; a Bányai János Irodalmi Alapítvány létrehozása, az Emlékház és Kutatóhely elképzelésének kidolgozása 2015-ben). 

Írásai 1978 óta jelennek meg, számos novellaantológiában szerepel egy-egy alkotása. Művei az elmúlt évtizedekben szerb nyelven megjelent magyar szerzők antológiájának mindegyikében szerepelnek. Önálló, saját alkotásai mellett műfordításai is színesítik a vajdasági magyar és szerbiai közösség kultúráját.

Számos, a kortárs magyar novellisztikát bemutató idegen nyelvű antológiában is olvashatók írásai, néhány közülük: Vzvalovano Blatno jezero (Ljubljana, 2003, Študentska založba) című szlovén, a Scrittori ungheresi allo specchio (Róma, 2003, Carocci Kiadó) című olasz–magyar és a német nyelven megjelent Neue Frauen Lesebuch – Ungarische Schriftstelleinnen (Berlin, 2009, HuBook) című antológiában.

Idegen nyelven, fordításban megjelent művei: szerb nyelven: Via del Corso (Beograd, 1995); Španska nevesta (devojački, roman; Beograd, 2009); Kamenčić (roman; Beograd, 2012); német nyelven: Zugang Zur Adria James Bond in der Batschka (2008); bolgár nyelven: Izlaz na Adriatika Dzeims Bond i Backa (roman; Sofija, 2008); horvát nyelven: Izlaz na Jadran. James Bond u Bačkoj (roman; Zagreb, 2009); macedón nyelven: Шпанска невеста (Szkopje, 2014).

Egyéb alkotói tevékenysége:

Színházi bemutató: Spanyol menyasszony Urbán András rendezésében (Szabadka, 2014, Kosztolányi Dezső Színház). E-könyvei: Kijárat az Adriára. James Bond Bácskában (2008), Spanyol menyasszony (2010). Hangoskönyv: Španska nevesta Vedrana Božinović színművész tolmácsolásában (Szarajevó, 2018). Rádiójáték: A Kijárat az Adriára, avagy James Bond Bácskában című regénye tíz részből álló, 25 perces dramatizált hangjáték formájában került bemutatásra a Kossuth Rádióban 2009. január 5­–16. között, este 20.04 órai kezdettel. Felolvasta: Jordán Adél, rádióra alkalmazta: Németh Gábor, a hangfelvételt Tánczos Tamás készítette, zenéjét összeállította: Kakó Gyula. Szerkesztő-rendező: Zoltán Gábor. Előszó: az Élettől az életig a holokauszton át című kiadvány indító gondolatai A kis káder címmel (Újvidék–Szabadka, 2015, Forum Könyvkiadó – Szabadkai Zsidó Hitközség); Kosztolányi Dezső Édes Anna című könyvének előszava (Budapest, 2020, POKET zsebkönyv).